Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Coursingről

2009.10.05

FCI  nemzetközi coursing szabályzat:

 

1. Általános rendelkezések

1.1. A szabályzat célja

Az FCI szabályzat egy iránymutatás, melynek célja a pálya- és coursing versenyek alapfogalmainak szabványosítása. Ezen előírások kötelezők, minden Nemzeti Szervezet szabályozásába bele kell foglalni. Úgy, mint engedélyezést, kiírást, lebonyolítást egyaránt.

1.2. Állatvédelem

Az állatok biztonsága és egészsége kell, hogy iránymutató legyen a rendezők és a résztvevők számára a pálya- és coursing versenyek lebonyolítása alatt.
Minden esetben az állatok érdekeit kell figyelembe venni. Következésképpen, a kutyatulajdonos bármikor visszavonhatja agarát a pálya- és coursing versenyből.
Ha az állatorvos úgy látja, hogy az agár egészsége veszélyeztetve van, a rendezőnek ki kell zárni a kutyát a további versenyzésből/futamokból.
Gyakorlatilag a szájkosár minden fajtára nézve kötelező, kivétel ez alól a kis olasz agár, melynek szájkosár használatáról a Nemzeti Szervezetek döntenek.

1.3. Engedélyezés, időpont biztosítás, díjak

1.3.1. Megnevezés

A „Nemzetközi agár verseny” és a „Nemzetközi coursing verseny” megnevezés csak abban az esetben használható, ha az FCI/CdL által elismert Nemzeti Szervezetet a verseny helyét és időpontját kérvényezte, és azt az FCI/CdL engedélyezte.

1.3.2. Versenykérelem elutasítása

Az FCI a versenykérelmeket akkor utasítja el, ha:

1. Az időpontot egy másik szervezetnek már biztosította
2. Az időpont egybevág más jelentős kutyás rendezvénnyel
3. Nemzeti Szervezet részéről nem biztosított a feltétele a kifogástalan megrendezésnek.

1.3.3. Díjak

A rendezvény engedélyezésének része, a díjfizetés. Az esemény elismerése a CdL által évenként, a következő évre előre meghatározott díj megfizetésétől függ.

1.4. Nevezés, start jogosultság

1.4.1. Nevezés

Az alapelv az, hogy minden agárfajta (X. fajtacsoport) nevezhető.
Az FCI V. fajtacsoportból (kizárólag fáraókutya, cirneco, ibizai kopó és kanáriai kopó) kérhetik a nevezésük elfogadását a bajnokságokon, azonban részükre a CACIL minősítés nem adható ki.

1.4.2. A nevezés előfeltételei

Érvényes nevezéshez a következő feltételeket kell az agaraknak teljesíteni:

1. Az agárnak törzskönyvvel kell rendelkeznie, illetve az FCI által elismert nyilvántartásban kell szerepelnie
2. Az agárnak érvényes versenyengedéllyel kell rendelkeznie
3. Alsó korhatár:
• whippeteknél és kis olasz agaraknál: 15 hónap
• minden egyéb fajtánál: 18 hónap

4. Felső korhatár:
• a verseny/coursing szezon befejezéséig, abban az évben, mikor a kutya a 8. életévét betölti
5. A versenyengedélyben feltüntetett tulajdonos nevén történő nevezés
6. A tulajdonos tagja az FCI által elismert valamelyik Nemzet Szervezetének
7. Az agár külső megjelenése nem lehet mesterségesen kialakított (pl. a természetes szőrzet megváltoztatása)
8. A whippetek marmagassága legfeljebb:
• 51 cm kanok esetében
• 48 cm szukák esetében
9. A kis olaszagarak marmagassága legfeljebb:
• 38 cm

1.5. Magasság mérése whippetek és kis olasz agarak esetében

Ha 24 hónapos kort megelőzően a mért magasság:

1. 49 cm whippet kanoknál
2. 47 cm whippet szukáknál
3. 37 cm kis olasz agaraknál

A mérést meg kell ismételni annak a szezonnak a kezdetén, mely a 2 éves kor elérését követi. Ennek a mérésnek az eredménye kerüljön rögzítésre a liszenszkönyvbe.
Ha a tulajdonos elmulasztja a második mérést, akkor a liszensz érvénytelenné válik és a Nemzeti Szervezet felelőssége annak bevonása.
A marmagasság mérése csak a Nemzeti Szervezet által megbízott és képesített bíró által végezhető el, illetőleg hitelesíthető, az alábbiak szerint:

1. Az agár életkora megfelel az 1.4.2. és az 1.5. paragrafusokban meghatározottaknak
2. A mérésnél az agárnak nyugodtan kell állnia. Egyenletes és csúszásmentes felületen kell állnia, korrekt szögelésekkel és természetes fejtartással (a torok kb. a mar magasságának szintjén van)
3. A mérések közt az agarat legalább két alkalommal körbe kell mozgatni a helyszínen. Ezt a tulajdonosnak, vagy az általa kijelölt handlernek kell elvégeznie. A bíró az agár álló helyzetén csak a tulajdonos/handler beleegyezésével módosíthat.
4. A mérés csak akkor kezdődhet meg, ha az agár megfelelően áll. A mérést a marnál, illetve, ha a hátcsigolya a lapockacsont vonala felett húzódik, ott kell elvégezni. Ha az agarat nem lehet megfelelően beállítani, a mérést meg kell szakítani, és annak eredménye érvénytelen.
5. A mérőeszköznek pontosnak kell lennie, akár elektromos szenzorral is fel lehet szerelni. Az eszköznek két lábbal kell rendelkeznie, hogy pontos és könnyen leolvasható eredményt biztosítson.
6. A szervező Nemzeti Szervezet jelöli ki a mérésért felelős bírókat és az eredmény rögzítéséért felelős titkárt. A bírók és a titkár nem lehetnek az agár tulajdonosai vagy tenyésztői.
7. A mérésért felelős bizottság két bíróból és egy titkárból áll. A bírók felváltva mérnek. A titkár felügyeli a méréseket és rögzíti az eredményeket.
8. Az agarat tízszer kell megmérni. A leggyakrabban előforduló mérési eredményt kell bejegyezni az agár okmányaiba. Ha az agár jóval a megengedett legnagyobb mérethatár alatt van, és a bizottság egyhangú döntésre jut, a mérési eljárást négy mérés után be lehet fejezni és az eredményt rögzíteni. Ha 10. mérést követően 5 eredmény a megengedett mérethatár felett, 5 pedig alatta van, egy 11. mérést is el kell végezni, és ennek az eredménye adja meg a végső méretet.
9. A méretet csak olyan személy vezetheti be az agár liszenszkönyvébe, aki a Nemzeti Szervezet, vagy azzal együttműködő egyéb szervezet által erre felhatalmazással bír. A Nemzeti Szervezetnek az FCI tagjának kell lennie.

1.5.1. Óvás a méret miatt

Amennyiben egy Nemzeti Szervezet whippet vagy kis olasz agár magasságát érintő óvást nyújt be, akkor az FCI ellenőrző mérést rendel el. Ez a mérés az agár tulajdonosának hazájában történik egy, a CdL elnöke által más országokból kinevezett küldöttség vezetésével. A küldöttség az 1.5. paragrafusban meghatározott módon végzi el a mérést.

1.5.2. Óvási letét

Az óvás feltétele 500 Euro letétbe helyezése, melyet az óvást beterjesztő Nemzeti Szervezet fizet be a CdL titkárságánál. Ha az óvás megalapozott, az összeg visszafizetésre kerül, melyet az agár tulajdonosának hazája szerinti Nemzeti Szervezet köteles megfizetni.

1.5.3. Kiegészítő versenyszámok

Az 1.4.2. paragrafusban meghatározott mérethatárokat meghaladó méretű agarak számára, a Nemzeti Szervezeteknek módot kell találniuk, kiegészítő versenyszámok megrendezésére.

1.6. A liszenszkönyv

1.6.1. A liszenszkönyv tartalma

A liszenszkönyvet az agár tulajdonosának lakhelye szerinti Nemzeti Szervezet adja ki. A következő információkat kell tartalmaznia:
Agár- fajtája, neme, neve, törzskönyvi száma, tetoválás vagy chip száma, születési ideje, a tulajdonos neve és pontos címe.
Whippeteknél és kis olasz agaraknál a marmagasság, az előírtaknak megfelelően tanúsítva.

1.6.2. Liszenszszerzés szomszédos országban

Amennyiben az adott FCI tagállamban nincsen verseny vagy coursing lehetőség, a liszenszszerzés feltételei teljesíthetők szomszédos országban is. A liszenszkönyvet ezen agaraknak a felelős Nemzeti Szervezet adja ki.

1.6.3. A liszenszszerzés mentális követelményei

Érvényes liszenszkönyv csak akkor adható ki, ha igazolt, hogy az agár nem támad más agarakra, és a műnyulat azokkal együtt üldözi.

1.7. A versenyek meghirdetése

1.7.1. A kiírásnak tartalmaznia kell
( * csak versenyre érvényes)

1. A rendező Szervezet nevét, a verseny helyét és idejét, a kezdés időpontját, az agarak bejelentésének időpontját
2. A verseny/coursing vezető nevét
3. A nevezési díj összegét
4. A verseny típusát
5. Ha díjak kerülnek kiosztásra, a ceremónia tervezett időpontját
6. A nevezési határidőt
7. A felelősség kizárását, hivatkozva az 1.11. paragrafusra
8. Kis olasz agarak esetében a szájkosárra vonatkozó előírást
9. Doppingszabályokat
10. *A versenypálya adatait (hosszúság, alak, kanyarrádiusz, talaj jellege, nyúlhúzás technikája)
11. *Az időmérés módját
12. *A lebonyolítás megközelítő leírását, figyelemmel a 2.1. paragrafusban előírtakra.

1.7.2. Nevezési lap

A nevezési felhívásnak tartalmaznia kell nevezési lapot. Ennek egyeznie kell a 7.1. mellékletben foglaltakkal.

1.8. Agarak és közreműködők távolmaradása

1.8.1. Agarak távolmaradása

Az agárral kapcsolatos minden olyan gondot, ami meggátolja az agarat a részvételben, a rendezvény megkezdése előtt közölni kell a versenyvezetéssel. A nevezési díjat azonban minden esetben ki kell fizetni.

1.8.2. Közreműködők távolmaradása

A versenyen szolgálatot teljesítő közreműködők kötelesek a verseny megkezdése előtt tájékoztatni a versenyvezetést akadályoztatásukról. A közreműködő feladatának idő előtti abbahagyását, szolgálati helyének verseny alatti elhagyását csak a versenyvezetés tájékoztatását követően engedélyezheti a versenyvezető.

1.9. Kizárás (diszkvalifikáció)

1.9.1. Indok a kizárásra

A közreműködők elutasíthatják, vagy kizárhatják azt az agarat, mely:

1. Futam közben megáll.
2. Akadályozza a verseny, vagy futam menetét.
3. A futam megkezdésére, vagy a célvonalon való áthaladásra hívással, mutogatással, vagy egyéb módon ösztökélni kell.

1.9.2. Verekedés

A közreműködőknek ki kell zárniuk azt az agarat, amelyik megtámad, vagy megpróbál támadni más agarat, vagy el akarja hagyni a pályát.
Verekszik az agár akkor, mikor nem a nyúlra összpontosít, hanem más agarat támad, vagy akar megtámadni, abból az egyértelmű célból, hogy azt megakadályozza a nyúl szabályos űzésében. A támadással szembeni védekező reakció megengedett.
Nem minősül verekedésnek, ha az agár a támadás szándéka nélkül a nyúl utáni érdeklődéstől motiválva kerül fizikai érintkezésbe másik agárral azért, hogy szabad utat biztosítson magának a futam alatt, hogy a nyulat zavartalanul figyelemmel követhesse.

1.9.3. A kizárás feljegyzése

A kizárást egyértelműen be kell jegyezni a liszenszkönyvbe. A liszenszkönyvet a szervezőknek vissza kell tartani, és az agártulajdonos Nemzeti Szervezetéhez kell továbbítani 3 napon belül. A bejegyzésnél az alábbi jelölést kell alkalmazni: disqualified = disqu.

1.9.4. Eltiltás

Első alkalommal az adott naptári évben: felfüggesztés az adott napra
Második alkalommal az adott naptári évben: felfüggesztés 4 hétre
Harmadik alkalommal az adott naptári évben: felfüggesztés 8 hétre
Amennyiben az agár 2 egymást követő év alatt 4 alkalommal kerül kizárásra, az a liszensz elvesztésével jár. A liszenszet akkor kaphatja meg ismét, ha szabályosan teljesíti a liszenszszerzés feltételeit. Ha ezt követően az agár 2 éven belül ismételten elveszíti a liszenszet 4 kizárás után, azt többé nem újíthatja meg, illetve nem szerezheti vissza.

1.9.5. Sportszerűtlen viselkedés a nevezők részéről

A verseny/coursing vezető a bírókkal vagy a zsűrivel egyetértésben kizárhatja, illetve kiutasíthatja a rendezvény területéről mindazokat, akik nem tartják be a közreműködők utasításait, inzultálják őket, illetve sportszerűtlenül illetlenül viselkednek. A szervezőnek jelentenie kell ezen eseményeket a szervező és az agártulajdonos/handler illetékessége szerinti Nemzeti Szervezet felé.

1.10. Dopping

1.10.1. A doppingolásról általánosan

Minden fajta doppingszer használata tilos!
Az FCI szabályai szerint megrendezésre- és lebonyolításra kerülő verseny/coursing rendezvényeken bármikor végezhető doppingvizsgálat. A nevezéssel a tulajdonos beleegyezik abba, hogy agarát tiltott teljesítményfokozó szerek kimutatására szolgáló vizsgálatnak vethetik alá. A vizsgálatok a Nemzeti Szervezetek által lefektetett szabályokon alapulva kerülnek lefolytatásra.

1.10.2. Doppingvizsgálat a rendezvényeken

Amennyiben doppingolás gyanúja merül fel, a közreműködők az állatorvossal egyetértésben, doppingvizsgálatot rendelhetnek el. A tulajdonos köteles agarát e vizsgálat céljára hozzáférhetővé tenni. Amennyiben a vizsgálat eredménye tiltott teljesítményfokozó szer alkalmazását igazolja, a felmerülő költségek az agár tulajdonosát terhelik.

1.10.3. Doppingvizsgálat FCI bajnokságokon

Világ- és Európabajnokságokon kötelező doppingvizsgálatot lefolytatni. A vizsgálat lefolytatásának részletei, valamint a vizsgálat végrehajtása, a rendező Nemzeti Szervezet feladata.
Ha a Nemzeti Szervezet nem tesz eleget eme kötelezettségének, 2 évre felfüggesztik FCI verseny/coursing
rendezési jogát.

1.10.4. Doppingolás szankcionálása

Minden Nemzeti Szervezet köteles szankciót alkalmazni a tiltott teljesítményfokozó szert alkalmazó tulajdonos, illetve az érintett agár vonatkozásában, a Nemzeti Szervezet doppingszabályozásának megfelelően.
Ha a szankcionált agár tulajdonosa külföldi, úgy a saját Nemzeti Szervezetére nézve kötelező a kirótt büntetés maradéktalan betartása.
A kötelezettség elmulasztása 2 éves FCI versenyrendezési jog felfüggesztést von maga után. A CdL elnöke és a titkár együttesen tesz javaslatot az FCI bizottságának arra az időpontra, melytől a felfüggesztés tartama számítandó.

1.11. A felelősség kizárása

Sem a rendező, sem a közreműködők nem felelnek az agarat, a tulajdonosát, illetőleg a közreműködőket ért sérülésekért, károkért. Éppúgy nem vállalnak felelősséget elszökött agarakért. A tulajdonos nem felel az agara által a verseny/coursing futam alatt más agaraknak okozott sérülésekért. Egyéb esetekben a tulajdonost az agárért, és az általa okozott károkért teljes kárfelelősség terheli.

1.12. Vitás kérdések

A zsűri döntése végleges, további jogorvoslat a vitás ügyben nem lehetséges.

…..

3. Coursing szabályzat

3.1. Közreműködők – a közreműködők feladata

1. Bírók
2. Versenyvezető
3. Pályabírók
4. Starter
5. Nyúlhúzást kiszolgáló személyzet
6. Helyszíni állatorvos

3.1.1. Bírók

A bírók az esemény legfőbb szervei, felügyelik a versenyszabályzat betartását a rendezvény teljes időtartama alatt. Az eléjük vitt vitás esetekben döntésük végleges, további jogorvoslatra nincs lehetőség. Technikai kérdésekben a coursing vezetővel kell egyeztetniük.
A verseny kezdete előtt a bírók feladata a versenyfeltételek biztosításának ellenőrzése (lásd a 3.2., 3.3., 3.4., 3.6. paragrafust) az agarak egészségvédelme érdekében.
Nemzetközi versenyeken két bíróra van szükség, akik coursing bírói liszensszel rendelkeznek. Segítőket, pályabírókat vehetnek igénybe. CACIL cím kiadásával járó rendezvényeknél az egyik bírót más FCI országból kell meghívni.

3.1.2. Versenyvezető

Tapasztalattal rendelkező szakember, aki a technikai feltételek és a szervezési kérdések felelőse. Ő irányít és felügyel minden technikai és szervezési feladatot. Az ezekkel kapcsolatos kérdések megoldása az ő döntésének van alárendelve a rendezvény teljes időtartama alatt.

3.1.3. Pályabírók

A bírálat elősegítése érdekében a coursingpálya különböző pontjain pályabírók helyezhetők el. Bírói, vagy coursing pályabírói engedéllyel kell rendelkezniük. A pálya különböző részein helyezkednek el és az a feladatuk, hogy felügyeljék a versenyt és jelezzék a futam során esetlegesen előforduló szabálytalanságokat.

3.1.4. Starter

A starter a startnál ellenőrzi:

1. A tulajdonosok/handlerek megfelelően fogják az agarat, és időben engedik el.
2. Az agarak megfelelő starthelyzetben vannak.
3. A szájkosár típusa megfelel az FCI előírásainak (lásd 7.3. melléklet) és megfelelően van rögzítve.
4. A starttakaró megfelelően van rögzítve.

3.1.5. A nyúlhúzást kiszolgáló technikai személyzet

Az utasításokat a versenyvezetőtől és a bíróktól kapja.
A húzógépet úgy kell elhelyezni, hogy a nyúlhúzó tisztán belássa az egész pályát.
A húzónak a műnyulat az agarak előtt megfelelő távolságban kell húznia, ami szakértelmet kíván és kizárja tapasztalatlan személyek nyúlhúzóként való részvételét.

3.1.6. Helyszíni állatorvos

A rendezőnek állatorvost kell biztosítania a rendezvény idejére. Az állatorvosnak kötelessége a verseny teljes ideje alatt jelen lenni és készen állni, hogy bármikor beavatkozhasson. Az állatorvosok feladatkörére vonatkozó pontos értelmezés a 7.4. mellékletben olvasható.
Ha a versenytáv meghaladja a 600 métert, a 2 évnél fiatalabb és a 6 évnél idősebb agarakat minden futam után állatorvosi vizsgálatnak kell alávetni.

3.1.7. Közreműködők felfüggesztése

Az a közreműködő, akinek az agara részt vesz a versenyben, az érintett fajta futama alatt nem láthatja el a feladatát, erre az időre fel kell függeszteni. A felfüggesztés idejére helyettesítésükről gondoskodni kell.

3.2. Irányelvek a versenytáv meghatározására a terepviszonyok figyelembevételével

3.2.1. A terep

A coursing pálya tökéletes terepe egy nagy mező. Lehetőség szerint enyhe lejtővel, illetve kisebb emelkedőkkel. Néhány bokor és fa a pályán kifejezetten ajánlott, ha nem jelentenek veszélyt az agarakra.

3.2.2. A felület

A talaj nem lehet túl csúszós, köves vagy gödrös. Néhány természetes akadály nagyon ajánlott, de nem kötelező. Az akadályoknak az agarak szempontjából jól láthatóknak kell lenniük, legalább 30 méter távolságból, főleg lejtős terep esetén.

3.2.3. A pálya hossza

A pálya hossza:
• Whippet és kis olasz agár esetén 400 – 700 méter
• Minden más fajtánál 500 – 1000 méter

3.3. Tárcsák közötti távolság

Nagy jelentősége van a tárcsák közötti távolságnak, aminek alkalmazkodnia kell a terep adottságaihoz. A 60 foknál élesebb kanyarok nem megengedettek.

3.4. A pályavonal kijelölése

A nagyfokú fizikai erőkifejtés figyelembevételével a coursing pályának tökéletesen tisztán beláthatónak és minden veszélytől mentesnek kell lennie. A pálya vonalát a második futamra meg kell változtatni.
A húzózsinórt úgy kell elhelyezni, hogy minimálisra csökkenjen annak kockázata, hogy az agár a zsinórt keresztezve megsérüljön.

3.5. A start

3.5.1. Starttakarók

Az agarak párosával futnak, egyidejűleg kell őket elengedni. Az egyik piros, a másik kék vagy fehér starttakarót visel, a nemzeti szabályzat előírása szerint. A starttakarók leírását lásd a 7.2. mellékletben.

3.5.2. Páratlan számú nevezés

Páratlan számú nevezés esetén is meg kell kísérelni társkutya bevonását a szóló futamok elkerülése érdekében.

3.6. Tárgyi feltételek

A szervezőnek biztosítania kell a berendezés tökéletes működését. A coursing vezetőnek kötelessége biztosítani a rendezvény zavartalan lebonyolítását a felszerelés mennyiségi és minőségi szempontjainak figyelembe vételével.
A nyúlhúzó gépnek a következő szempontoknak kell megfelelnie:

1. Képesnek kell lennie a gyors sebességnövekedésre.
2. Gyorsan kell reagálnia a sebesség szabályozására.
3. Elegendő tartalék teljesítménnyel kell rendelkeznie.
4. A műnyúlnak könnyű nyúlbőrből, vagy hasonló anyagból kell készülnie, kb. 40 cm hosszúsággal. Esős vagy párás idő estén használható műanyag vagy textil műnyúl.
5. A tárcsák nem lehetnek világos színűek vagy fényesek.

3.7. Bírálat

A coursing bírók 5 alapszempont szerint bírálják az agár teljesítményét. Minden egyes szempontra legfeljebb 20 pont adható (FCI pontrendszer).
Azok az agarak, akik az első futamban nem érik el a maximálisan adható pontok 50%- át (bírónként), nem vehetnek részt a második futamban.
Egyéb bírálati rendszer is megengedett, amennyiben:

1. Nemzetközi rendezvények esetén használható a nemzeti szabályzat is, de csak a szervező ország szabályzata, harmadik állam szabályai nem (pl. német versenyszabályzat nem alkalmazható magyarországi versenyen).
2. FCI bajnokságokon csak az FCI pontrendszere alkalmazható.

3.7.1. Gyorsaság

A gyorsaság a zsákmány elejtéséhez szükséges. Megmutatkozik a rajtnál, mikor az agár megpillantja a préda felbukkanását.
Az agár sebessége a versenytáv teljes hossza alatt ítélhető meg, de főleg a műnyúl elfogásánál. A gyorsaság megmutatkozik a lépéshosszban, a lépések számában és a sebesség fokozásában.
A bírónak azt az agarat kell jutalmaznia, amelyik alacsonyan, jól kinyújtóztatva fut, és küzd a műnyúlért. Mivel a sebesség meghatározására nem használnak időmérő berendezést, az értékelés egyik fontos szempontja az agárnak az a képessége, ahogy a pályán „adja magát”.
Az abszolút sebességet a bírálatkor nem veszik figyelembe, mivel az agár sebességét a versenytárs sebességével kell összehasonlítani.
A „go-bye” akkor adható, amikor a hátul futó agár minden tőle telhetőt megtesz és megelőzi ellenfelét. Az előzést minden esetben két egymást követő tárcsa között kell értékelni.

3.7.2. Űzési kedv

Lelkesedés az űzésben bármilyen terepviszonyok között (egyenetlenség vagy akadályok), és történjék bármilyen váratlan esemény, mint kipördülés, esés, vesztes helyzet a műnyúllal szemben.
Egy agár űzési kedve megmutatkozik:

1. A rajtnál:
• ahogy összpontosít.
• ahogy rászegezi tekintetét a műnyúlra.
2. A műnyúl üldözése alatt:
• ahogy folyamatosan a műnyúl elfogására törekszik, így a nyúlhúzót a sebesség növelésére készteti annak elkerülése érdekében, hogy az agár még a futam vége előtt megfogja a műnyulat.
• ahogy tétovázás nélkül átugrik egy akadályt.
• ahogy igyekszik visszafordulni a műnyúlra, ha az mögé kerül.
3. A műnyúl elfogásánál:
Teljes sebességnél
• ahogy becsúszik a műnyúl megszerzése érdekében.
• ahogy megkísérli megfogni a műnyulat, még akkor is, ha azt vetélytársa már előtte megszerezte.

3.7.3. Intelligencia

Megmutatkozik abban, ahogy az agár a műnyúl űzése során úgy választja meg az útvonalát, hogy optimális helyzetbe kerüljön a műnyúl elfogásához, olyan fordulékonyságot mutatva, amely nélkül még a leggyorsabb agár sem képes elejteni a prédát. Az agár intelligenciáját mutatja, ha úgy helyezi magát a műnyúl és annak elképzelt útvonala közé, hogy megakadályozza a „nyúl szökését”.

3.7.4. Fordulékonyság

Az agár fordulékonysága megmutatkozik:

1. gyors irányváltásokban, melyre a műnyúl cikázása készteti.
2. az akadályok leküzdésében.
3. a fogásnál, különös tekintettel arra, ahogy a műnyúlra becsúszik.

3.7.5. Állóképesség

Az a képesség, mely lehetővé teszi, hogy az agár jó erőnlétben fejezze be a versenyt. Ez egyaránt értendő a fizikai és lelki képességekre.

3.8. Büntetések

Csak képesített bíró alkalmazhat büntetést, melynek összhangban kell lennie jelen szabályzattal.

3.8.1. Korai elengedés büntetése

Amennyiben a handler túl korán engedi el az agarat a rajtnál, a bírók az agár e futamának összpontszámából 10%- ot levonhatnak. Ha ugyanez a futam megismétlésre kerül, a büntetés nem alkalmazható.
Egy ilyen fajta rossz rajt esetén a bíróknak tanácskozni kell a starterrel vagy a coursing vezetővel.

3.8.2. A futam késleltetése

A start időpontjának lekésése a verseny napjára vonatkozó eltiltást von maga után.

3.8.3. Felmentés

A bírók felmentik az agarat az adott napra, ha:

1. Gazdájánál marad a startjel megadása után, vagy lesétál a pályáról.
2. A versenytársát üldözi és nem a műnyulat
3. Nincs a versenyzéshez szükséges megfelelő fizikai kondícióban és erről az illetékes állatorvos szakvéleményt állít ki.

4. Verseny- és coursing bajnokság szabályzata

4.1. Kérvény

Az FCI/CdL határozza meg, hogy mely országok verseny klubja és coursing szervezete jogosult a kérelmezők közül címversenyt rendezni. A verseny és coursing bajnokság pályázatát írott formában, a Nemzeti Szervezet útján kell benyújtani. A pályázónak kötelezettséget kell vállalnia az esemény tökéletes lebonyolításáért.

….

4.4. Coursing rendezvény elnevezése

Az FCI évente egy coursing bajnokság megrendezésére ad engedélyt, mely elnevezése:

„FCI Coursing Európabajnokság”

4.5. Coursingen elérhető cím

Az alábbi cím adható ki:

FCI Coursing Európabajnok 200X (pl. 2004)

4.6. Rendezés

A bajnokságot csak olyan szervezet rendezheti, mely az FCI tagja. A CdL két évre előre kijelöli azt a tagországot és pályát, ahol az adott rendezvény lebonyolításra kerül.
A rendezvény lebonyolítására vonatkozó tervezetet írásban, a CdL küldöttgyűlése elé kell benyújtani elfogadásra. Ha a tervezet elfogadásra kerül, csak ezután lehet továbbítani az FCI tagszervezetei felé.

4.6.1. Pályával szemben támasztott követelmény

A bajnokság kizárólag olyan pályán kerülhet megrendezésre, mely megfelel a szabályzat 2.4. illetve 3.2. fejezetében foglaltaknak.

4.6.2. FCI/CdL pályaellenőrzés

A CdL jogosult a versenypálya és a coursing terület állapotát és körülményeit ellenőrizni a rendezési engedély kiadása és a rendezvény lebonyolítása közötti bármelyik időpontban, valamint módosításokat és/vagy fejlesztéseket javasolhat.

4.6.3. Rendezvények korlátozása

Az FCI bajnokság ideje alatt más nemzetközi versenyek vagy coursing események megrendezése agarak számára nem engedélyezett.

4.7. Résztvevők

4.7.1. Résztvételi feltételek

Minden olyan agár (X. fajtacsoport) számára, amelyik az FCI tagszervezetek és szerződéses partnereik vagy nem FCI tagszervezet, de FCI által egyébként elismert szervezet törzskönyvében és nem a törzskönyvi függelékében (livre d’attente) szerepel, megengedett a versenyzés.
Azonban ez nem alkalmazandó olyan agarakra, amelyeket az alább felsorolt fajták származási területéről importáltak és amelyek nem rendelkeznek FCI által elismert törzskönyvvel, mivel a fenti területeken nincs kutyás szervezet. Ugyanez az intézkedés vonatkozik leszármazottaikra. A szülők bejegyzendők az FCI tagszervezet vagy szerződéses partner nyilvántartásának függelékébe (livre d’attente).
Jelenleg ez alkalmazandó Azawakh és Saluki fajtákra.
Ez az intézkedés érvényes még azokra a Sloughikra, akik olyan maroccoi születésűek, akik nem az FCI tagszervezetük ellenőrzése/illetősége alatt tenyésztenek, pl. Société Centrale Canine Marocaine (SCCM).
Következésképpen ezek a kutyák nem alkalmasak arra, hogy Export Pedigree- t kapjanak, hanem egy úgynevezett „Genealogie”-t. A bajnokságra (coursing vagy verseny) való nevezés előtt be kell őket vezetni az illetékes FCI tag vagy partner nyilvántartásának függelékébe (livre d’attente).
Minden FCI V. fajtacsoportba tartozó mediterrán agár fajtának is (fáraókutya, cirneco, ibizai kopó és kanáriai kopó) megengedett a résztvétel, de nem kaphatnak CACIL címet.

4.7.2. Szintkövetelmény

A szabályozás elveinek megfelelően csak azok az agarak vehetnek részt az FCI bajnokságon, melyek magas szintű minőséget képviselnek. Ennek érdekében a Nemzeti Szervezet határozza meg, hogy mely agarak indulhatnak a rendezvényen.
Minden agárnak teljesítenie kell két versenyt vagy coursinget a nevezési határidő lejárta előtt diszkvalifikáció nélkül. A nevezési határidő és a bajnokság közti időben történő diszkvalifikáció kizáró ok.
Azok az agarak, melyek verseny vagy coursing esemény első futamában megsérülnek és emiatt, az állatorvos döntése (írásos állatorvosi állásfoglalással igazoltan) szerint vissza kell őket vonni, úgy tekintendők, mint akik telesítették az indulásra vonatkozó feltételeket.

4.8. Nevezés

4.8.1. A nevezés módja

Az FCI bajnokságokra a tulajdonosok közvetlen módon nem nevezhetnek, hanem csak az agártulajdonos illetékes Nemzeti Szervezete teheti ezt meg.
4.8.2. Agarak száma országonként

Minden tagország legfeljebb hat agarat nevezhet fajtánként és nemenként. Ez alól kivételt csak az FCI/CdL állapíthat meg. Az előző évi bajnok megvédheti címét úgy, hogy a hat agár nevezésétől függetlenül jelölhető.

4.8.3. Tartalék agarak

Minden ország jogosult tartalék agarakat megjelölni a 4.8.2. paragrafusban meghatározott nevezési számon túl, melyek a nemzeti csapatból kiesett agarak helyébe léphetnek.
A szombati programba be kell iktatni egy Nemzetközi Barátság versenyt azon tartalék agarak számára, akik a bajnokságban nem tudtak résztvenni. Coursing rendezvényen nincs Barátság verseny a tartalék agarak részére.

4.8.4. Nevezési lap és nevezési határidő

Minden Nemzeti Szervezetnek külön kell nevezni az agarakat, eredményeik szerinti sorrendben fajtánként és nemenként. A nevezési lapnak tartalmaznia kell az agár törzskönyvében szereplő teljes nevét, valamint a CACIL visszaigazoláshoz szükséges minden adatot, úgymint a tulajdonos verseny vagy coursing engedélyben szereplő nevét. A nevezési lapnak a rendezvény kezdési időpontja előtt legkésőbb négy héttel a szervezőhöz be kell érkeznie.

4.9. A közreműködők

A nevezéssel egyidejűleg minden résztvevő ország köteles közreműködőt javasolni. Mindemellett a szervező elsődleges joga a bírók, a zsűri, a kanyar- és pályabírók kijelölése.

4.9.1. FCI/CdL küldött a bajnokságon

Az FCI/CdL minden verseny és coursing bajnokságra küldöttet jelöl ki a verseny egészének felügyeletére és ellenőrzésére. A küldött módosításokat javasolhat, ha ez szükséges és egyes kérdésekben végleges döntést hozhat. A zsűri minden tanácskozásánál ki kell kérni a küldött véleményét. A küldött költségeit a rendező állja.

4.9.2. Közreműködők a versenyen

A zsűri három tagból áll, legalább két különböző országból. Ezen felül tartalék zsűritagról is gondoskodni kell. Szintén a szervezőnek kell gondoskodnia arról, hogy a pálya különböző pontjára különböző nemzetiségű kanyarbírót jelöljön ki.

4.9.3. Közreműködők a coursingen

A coursing bajnokságokon is legalább három bírónak kell bírálnia, legalább két különböző országból. Tartalékról is kell gondoskodni. A bírókat pályabírók is segíthetik.

4.10. Címek kiadásának feltételei

4.10.1. Agarak száma hat vagy több

Amennyiben fajtánként és nemenként több mint hat agár indul az FCI bajnokságon, nemenként adható ki a győztes cím. Amennyiben fajtán belül nemenként az induló agarak száma hatnál kevesebb, vegyesen kell versenyezniük és csak egy győztes cím adható ki.

4.10.2. Agarak száma hatnál kevesebb

Ha egy fajta esetében mindkét nem figyelembevételével összesen kevesebb, mint hat agár indul, győztes címet elnyerni nem lehet. Ebben az esetben azonban a CdL ellenőr és a zsűri közösen dönthet a cím kiadásáról, ha a körülmények ezt indokolttá teszik. A meghirdetett címeket minden esetben ki kell adni.

4.10.3. Agarak száma négynél kevesebb

Ha egy fajtán belül négynél kevesebb agár indul, az adott fajtában nincs verseny FCI bajnokságon.

4.11. Bajnokságok versenytávjai

….

4.11.2. Távok coursingen

FCI coursing bajnokságokon a következő távokat kell alkalmazni:

1. Whippetek és kis olasz agarak: 400 – 700 méter
2. Minden más fajta: 500 – 1000 méter

Kis eltérés a versenytáv hosszában még elfogadható.

4.12. Díjak

4.12.1. Oklevelek

A győztes címet igazoló oklevél (a Nemzeti Szervezet ajánlja fel)

4.12.2. Bajnoki takarók

A győztesek takarója:
• Fehér: FCI Világbajnokság
• Kék: FCI Európabajnokság
• Piros: FCI Coursing Európabajnokság
• Zöld: FCI Barátság Verseny

4.12.3. Döntősök

Minden döntősnek tiszteletdíj jár.
4.13. Nevezési díj

A nevezési díj összegét a CdL határozza meg Euróban. A nevezési díjat a csapatkapitányok fizetik ki a szervezőnek.

4.14. Csapatkapitány

A Nemzeti Szervezetnek, a nevezéssel egy időben meg kell neveznie a csapatkapitányt.

1. A csapatkapitány a rendezvény ideje alatt képviseli Nemzeti Szervezetét, egyben ő a csapat tagjainak edzője.
2. Az ő felelőssége a szervezők minden utasítását a csapat tagjai felé közvetíteni.
3. Ő jelenti a kapcsolatot az agarak tulajdonosai és a rendezvény szervezője között.
4. Csak a csapatkapitány jogosult kérdéseket feltenni és megvitatni, javaslatot tenni és kifogással élni, illetve a csapata tagjainak észrevételeit és kifogásait a szervező felé tolmácsolni.
5. Ő köteles tanácsokkal és minden kérdés megválaszolásával segíteni a csapatot.
6. Mikor az agarak megérkeznek a rendezvényre, ő felelős összegyűjteni a liszenszeket, az agarak útlevelét és egyéb okmányait, melyeket neki kell a szervező titkárságához továbbítani.
7. A résztvevő köteles a csapatkapitányt a legrövidebb időn belül az agár visszavonásáról értesíteni.

4.15. Lebonyolítás

A biztonságos verseny lebonyolítása érdekében a szervező felelőssége a tartalék verseny- vagy coursingfelszerelést biztosítani.

4.15.1. Döntőbe jutás versenyeken

Az agarak az előfutamokban mért idejük alapján juthatnak a döntőbe.
Minden agárnak, kivéve az angol agarakat, legalább két előfutamot kell teljesítenie. A döntő a harmadik futam. A két előfutamban futott időeredmény közül a jobbik időt kell figyelembe venni a döntőbejutáshoz.
Ha 36, illetve angol agarak esetében 18 agárnál kevesebb nevezett valamely fajtában, akkor a döntő végeredménye időmérés nélkül is megállapítható.
Az angol agarak esetében egy előfutam kötelező, a második pedig szabadon választható. Az FCI/CdL kivételt is engedélyezhet a fenti szabályok alól.

4.15.2. Döntőbe jutás coursingen

Az agarak kiértékelése minden futam után a szabályzat 3.7. fejezete alapján történik. Azok az agarak, akik az első futamban nem kapták meg a futamonként adható legmagasabb pontszám legalább 50%- át, a második futamban már nem indulhatnak.

4.15.3. Szükségtelen futamok

Az állatvédelmi követelmények érvényesítése érdekében törekedni kell a szükségtelen futamok elkerülésére.

4.15.4. Magas nevezési szám versenyen

Azon az FCI bajnokságon, ahol magas a nevezési szám, a szervező a versenyt két napra oszthatja. Egy fajtán belül minden futamnak azonos napra kell esnie. Ebben az esetben az afgán agarak, a whippetek és az angol agarak vasárnap, a többi fajta szombaton versenyeznek.

4.15.5. Magas nevezési szám coursingen

Azon az FCI bajnokságon, ahol magas a nevezési szám, a szervező a coursinget két napra oszthatja. A fajták bármelyik napon versenyezhetnek, de egy fajta csak egy napon futhat.
4.15.6. Időmérő rendszer a versenyen

Időmérésnél a „célfotós” rendszert kell alkalmazni. E rendszer minden agár idejét kell, hogy mutassa a célvonalon való áthaladás pillanatában. Az időmérő készüléket a szervező telepíti. A berendezés kiegészítése céljából, a célvonalnál bíróknak is jelen kell lennie.

4.15.7. Tartalék időmérő rendszer a versenyen

Tartalék berendezésről is gondoskodni kell. A tartalék berendezésnek az eredetivel párhuzamosan kell működnie, biztosítva azt, hogy az időmérés minden körülmény között megvalósuljon.

5. CACIL szabályok

5.1. Érintett fajták

A szabályozás csak az agarakat (FCI X. fajtacsoport) érinti, és csak az FCI védnöksége alatt lebonyolított verseny és coursing rendezvényekre érvényes.

5.2. Érintett rendezvények

A szabályozás csak a nemzetközi verseny és coursing rendezvényeket érinti, ahol CACIL cím adható ki, és amelyeket a Nemzeti Szervezetek az FCI/CdL jóváhagyásával hirdetnek meg.

5.3. Legalacsonyabb pontszám coursingen

CACIL cím csak akkor adható ki az agárnak, ha a maximálisan adható összpontszám legalább kétharmadát elérte.

5.4. Champion cím feltételei

A „Champion International de Course” címet az alábbi feltételekkel ítéli oda az FCI:

Bármely agárnak, amely betöltötte a legalább 15 hónapos kort, legalább két igazolt CACIL címet kell elérnie, két országban, az FCI által támogatott nemzetközi versenyen vagy coursingen. A címek megszerzése között legalább 12 hónapnak el kell telnie.

5.5. Kiállítási eredmények

A legalább 15 hónapos agárnak két, legalább „nagyon jó” minősítést kell elérnie (növendék, nyílt, munka, champion osztályban) az FCI keretei között rendezett nemzetközi kiállításon, két különböző bírótól, a nevezések számától függetlenül. A két ilyen minősítés közül legalább az egyiket az első olyan CACIL cím elnyerése előtt meg kell szerezni, mely a „Champion International de Course” cím megszerzésére vezet. Az elnyert minősítések igazolását mellékelni kell a nevezési laphoz. Amennyiben elmulasztják e minősítések igazolását, úgy az agár nem jogosult a CACIL vagy R- CACIL címre.

5.6. „Reserve” cím

A Reserve CACIL (R-CACIL) cím akkor jogosít a “Champion de Course” címre, ha a CACIL címet elnyert agár már nemzetközi bajnok, vagy nem jogosult a CACIL címre az 5.5 vagy 5.8 pontok valamelyike alapján.

5.7. Induló agarak száma

1. Ha legalább hat agár indul fajtánként és nemenként, a CACIL címet külön ki lehet adni kanoknak és szukáknak.
2. Ha kevesebb, mint hat agár indul nemenként, akkor a kanok és szukák együtt versenyeznek és csak egy CACIL cím adható ki.
3. Ha kevesebb, mint hat agár indul bármelyik fajtából, a CACIL cím nem adható ki.

5.8. Ismeretlen származás

Azon agarak részére, melyek ősei ismeretlenek vagy törzskönyvük hiányos, a bírók által kiadott CACIL cím nem igazolható vissza, hanem a R- CACIL címet kapott agárra száll.

5.9. Reserve CACIL cím feltételei

CACIL vagy R-CACIL címre javasolni a törzskönyv hiányosságainak és egyéb alaki feltételek vizsgálata nélkül lehet. A bírók a R- CACIL címre javasolhatják a CACIL- ra javasolt agár mögött a legjobb helyen végzett agarat. Ez csak akkor megengedett, ha az agár megfelel az 5.5. pontban írt követelményeknek.

5.10. CACIL átruházása

Amennyiben a CACIL cím várományosa már nemzetközi bajnok vagy nemzetközi coursing bajnok, illetve alkalmatlan a címre (pl. hiányos törzskönyv), a cím várományosa automatikusan a R- CACIL cím várományosa lesz.

5.11. CACIL javaslatok

A CACIL javaslatokat az illetékes Nemzeti Szervezetek nyújtják be az FCI felé.

5.12. FCI határozat

Az FCI a cím kiadása előtt meggyőződik, hogy a várományos minden tekintetben megfelel ezen szabályzatban foglalt követelményeknek. Ez esetben a bírók javaslata bizonyítottnak tekintendő. Ha nem, a cím nem kerülhet kiadásra.

5.13. A cím véglegesítése

A „Champion International de Course” címet az FCI véglegesíti.

6. A munka osztályba nevezés szabályai az FCI CACIB kiállításokon

Az agár munka osztályba nevezéséhez mellékelni kell egy olyan kötelező FCI-okmány másolatát, melyet az agár tulajdonosának lakóhelye szerinti Nemzeti Szervezet állít ki, mely igazolja, hogy az agár teljesítette az alábbi követelményeket:

1. Rendelkezik érvényes verseny, vagy coursing liszensszel
2. Nemzetközi CACIL versenyen vagy coursingen vett részt, legalább 4 alkalommal több, mint 1 éves és egy napos periódusban (mivel Norvégia, Svédország, Finnország, Észtország, Lettország és Litvánia csak évi 2 CACIL versenyt rendez, az ő szervezeteik alá tartozó agaraknál 2 versenyen vagy coursingen való résztvétel a megkívánt.)
3. A 2. pontban írt mindkét esetben két alkalommal a mezőny első felében végzett az agár, illetve nemzetközi coursing esetében az ezen szabályzat 3.7. pontja szerint a maximum pontszám legalább 2/3-át elérte.

7. Mellékletek

7.1. Nevezési lap

Csak a Nemzeti Szervezet által elismert szervezetnek küldhető nevezési lap.
FCI verseny és coursing rendezvények esetén a nevezési lapnak az alábbi információt kell tartalmazni:

Rendezvény részletes leírása:
• A rendezvény helyszíne és időpontja

Agár azonosítása:
• Az agár neve
• Fajta
• Nem
• Születési idő
• Liszensz szám
• Törzskönyvi szám
• Azonosítási szám (tetoválás/chip)
• Nevezési osztály (versenyen)

Tulajdonos azonosítása:
• Név
• Cím
• Ország
• Telefon
• Fax
• E- mail

7.4. Állatorvosi feladatok

7.4.1. Feladatok érkezéskor

Érkezéskor ellenőrizni kell az oltási könyvet, az érvényes védőoltásokat, amennyiben ezt külső hatóság nem ellenőrzi.
Minden agárnak megérkezésekor egy általános ellenőrző vizsgálaton kell átesni, melyen megállapítják, hogy az agár megfelelő erőnléttel rendelkezik- e a versenyzéshez. A rossz állapotban levő agár indulását meg kell tiltani.
Az általános vizsgálat tartalmazza:

1. Kötőhártya (kötőhártya-gyulladás) ellenőrzése. Kötőhártya-gyulladás esetén a testhőmérsékletet azonnal meg kell mérni.
2. A szukáknál ellenőrizni kell a tüzelést.
3. Ellenőrizni kell a mancsokat, különös figyelemmel a sérülésekre.
4. A lábujjak határozott hajlításával és feszítésével ki kell szűrni a fájdalmas lábujj izületeket.
5. Az agár mozgását is meg kell figyelni, ha sántaság tapasztalható, részletes vizsgálat szükséges.

7.4.2. Napi felügyelet

Az állatorvosnak a verseny vagy coursing rendezvény teljes ideje alatt a helyszínen kell tartózkodnia. Olyan felszereléssel kell rendelkeznie, hogy szükség esetén a megfelelő kezelést elvégezhesse a helyszínen (elsősegély, kötözés, sínbe rakás, szív és érrendszer vizsgálat).
Mivel konkurens agarakról van szó, az állatorvosnak folyamatosan kell felügyelnie az általános kondíciót, a sérüléseket, a doppinggyanús esteket. A zsűrinek minden agarat el kell utasítania, amely az állatorvos véleménye szerint alkalmatlan a versenyzésre.
Az állatorvosnak lehetőleg minden futam előtt meg kell vizsgálni az agarakat, és minden lehetséges sérülésről értesítenie kell a szervezőket. Az érintett agarakat ki kell zárni a versenyből.
A felmerülő kezelések költségei a szervezőt terhelik. Kivétel ez alól a magánkezelés, melyet az érintett agár tulajdonosa köteles megtéríteni.

7.5. Pálya előírások/FCI pályabesorolás

7.5.1. „A” kategória

Pályaengedély nemzeti, nemzetközi és FCI címversenyek megrendezésére.

7.5.2. „B” kategória

Pályaengedély nemzeti és nemzetközi versenyek megrendezésére, kivéve az FCI címversenyeket.

7.5.3. Előírások

7.5.3.1. Általános

1. A gyep tökéletesen előkészített, egyenetlenség vagy más, az agárra nézve veszélyes jelleg nélkül.
2. A talaj egyenletes sűrű fű, tömör homok illetve gyep, homokkal borított kanyarokkal.
3. Lehetőség legyen 345- 390 méteres és 475- 480 méteres versenyek lebonyolítására. Szükség szerint az első egyenes beleszámolásával.
4. A startboxokat úgy kell elhelyezni a pályán, hogy az agarak a boxok után legalább 40 métert egyenesen futva tegyenek meg.
5. A nyergelőt a versenypályától el kell különíteni. Tisztán kell tartani és alkalmasnak kell lennie az agarak versenyre való felkészítésére. Minden rálátást a pályára el kell takarni az agarak elől, ha szükséges, válaszfallal.
6. A megállító területnek a célvonal után 50 méter hosszúnak kell lennie.

7.5.3.2. Előírások az „A” kategóriás pályára

A kanyarok rádiusza lapos és döntött kanyarok esetén is legalább 42 méternek kell lennie. Döntött kanyarnak a 8% feletti emelés számít.
A pálya legkisebb szélessége 6 méter az egyenes szakaszon, 8 méter a lapos, 7 méter a döntött kanyarokban.

7.5.3.3. Előírások a „B” kategóriás pályára

A kanyarok rádiusza lapos és döntött kanyarok esetén is legalább 40 méternek kell lennie. Döntött kanyarnak a 8% feletti emelés számít.
A pálya legkisebb szélessége 5 méter az egyenes szakaszon, 7 méter a kanyarokban.

 

Mi hogyan kezdtük el?

Nos én eredetileg nem szerettem volna a kutyámmal (akkor még csak Bagi volt meg) műnyulazni, de mikor egyszer lementünk egy edzésre Kecskemétre láttam azt hogy mennyire élvezi, milyen szépen fut, és akkor döntöttem úgy hogy fogunk járni ahogy csak enegedik a lehetőségeink, később meg már direkt olyan kutyát választottam Bagika mellé, aki versenyezhet is.